Huszonegy gramm – ez a lélek „súlya” Duncan MacDougall amerikai orvos 20. század elején tett megállapítása szerint. Ennyivel lettek könnyebbek ugyanis közvetlenül halálukkor a páciensei. Persze aki tudja, mi a lélek, nem méricskéli. A lélek a keresztény teológia és filozófia szerint a test formája. Nem a lélek lakozik a testben, hanem a test a lélekben, utóbbi animál minket.
A halálunk után ráadásul idővel a lélek újraegyesül a testtel, tehát a test is halhatatlan.
A lélek pszichológiai-spirituális fogalma azonban nem erre a lélekre utal, hanem a személyiségünkre, az énünkre, a mentálhigiénénkre, a pszichénkre. Keresztény szemmel nézve ez elválaszthatatlan teremtményi mivoltunktól, és erőst jót tesz neki a megfelelő istenkapcsolat, a rendezett hitélet.
Tornyai Erika nővérnek mérnök végzettsége van, s miután a szerzetesség mellett döntött, elvégezte a teológiát is. Azóta lelki kísérő, lelkigyakorlatok vezetője, egyben A Szív jezsuita magazin szerzője és szerkesztője is. A két hivatás a lelkiségről szóló írásokban ért össze, s ezekből kaptunk most válogatást. A kis, pihekönnyű kötetecske három részre oszlik: belső úton, lelkigyakorlatok, közösségben.
A szerző járatos a pszichológia aktuális áramlataiban és más hagyományok meditációiban is (például mindfulness, buddhizmus). Nyitásként tulajdonképpen azt tisztázza, hogy miben különbözik egymástól a keresztény lelki kísérés és meditáció, valamint a pszichológiai terápia és tudatosság. A legfontosabb, hogy a kettő nem zárja ki egymást, sőt fontos kiegészítői lehetnek egymásnak. Ám a terápia magunkra irányul és problémaközpontú, problémát kíván megoldani, a keresztény lelkiség pedig Isten-központú, és nem megoldani kívánja a problémát, hanem odaajánlja Istennek.
Szóba kerülnek istenképek is, s a szerző olyan meghökkentő kijelentést tesz, hogy vannak, akiknek az istenképe saját sérüléseik vagy egyházképük, kereszténységképük miatt egyenesen démoni – azaz nem helyénvaló, torz, amit helyre lehet, helyre kell tenni. Úgyszintén korunkhoz szóló fontos üzenet, hogy merjünk tökéletlenek lenni – ami mind a terápiáktól tökéletességet váró, mind a kereszténységet tévesen tökéletesek vallásának elképzelők számára felszabadító lehet. Izgalmas a lelki fegyelemről szóló fejtegetés is.
A második rész kicsit speciálisabb: a jezsuita rend alapítójának, Loyolai Szent Ignácnak a lelkiségébe nyerhetünk betekintést. Itt Erika nővér lényegében Ignác lelkigyakorlatos könyvének mentén bont ki témákat. A Lelkigyakorlatok egy négyhetes elvonulás útmutatójaként és reflexiójaként szolgál. Négy hét Istennel töltött elvonulásban pedig az ember magasságokat és mélységeket él meg. A szerző itt értelmezi a keresztény küldetést, beszél a világhoz való keresztény viszonyulásról, ír arról, hogy mi a különbség választás és döntés között, sőt még a naplóírás és a helyes étkezés is szóba kerül, hogy a blokkot a keresztény liturgikus év fénypontjáról, a húsvétról való elmélkedések zárják.
Végül keresztény mindennapjaink ügyes-bajos dolgai kerülnek szóba: a Notre-Dame leégése, a strukturális bűn divatos fogalma, a felszabadítási teológia esetleges képessége az irányváltásra, a Jézus Szíve-tisztelet, a szentségimádás (ezek speciálisan katolikus dolgok), az isteni megtestesülés kérdése, legvégül pedig a világbéke és a belső béke viszonya.
Szent Ágostontól is tudjuk: tartós világbéke sosem lesz, a világ bajai nem szűnnek meg. Úgyhogy érdemes a belső békére törekedni. Ebben is segítenek Tornyai Erika elmélkedései.
Lezárult a Pázmányon az etikai eljárás a három, HVG-be LMBTQ-párti cikket író pszichológus oktatóval szemben, mutatjuk az eredmény, s hogy miről szólt az egész. A Mandinernek Birher Nándor, a Pázmány bölcsészkarának dékánja nyilatkozott.
MacIntyre újra meg újra a közösség, a transzcendens célszerűség mellett érvel, az üdvösség horizontját rajzolva fel azon végső összefüggésként, amelyre tekintettel a személyes és közösségei élet értelmesen formálható. Mezei Balázs megemlékezése.
Durván veszített keresztény szavazói körében az előző húsz évben a Demokrata Párt. A tőle elpártolók a Republikánus Párthoz álltak át, a keresztények nagy többsége már Trump-szavazó, legalábbis egy amerikai politikatudós szerint.
A csütörtök este pápának választott Robert Francis Prevost bíboros a XIV. Leó pápa nevet fel, amivel XIII. Leóra utalhat. De ki volt XIII. Leó? És I. Nagy Szent Leó?
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
p
1
0
2
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 114 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
delphinus
2024. augusztus 18. 22:11
"Nem a lélek lakozik a testben, hanem a test a lélekben, utóbbi animál minket." Gergő, Jézus után szabadon és taasztalat is, hogy úgy látom a lélek bizony bennük lakik és mi a lélekben lakunk.
Egyébként meg a szent Ágoston hazudott: tartós világbéke igenis lesz! Attól a pillanattól fogva, hogy az Igazi Messiás rendet csinál a földön, és uralkodni fog az összes emberen, minden nemzeten.
"A vezeklésnek az a módja látszik alkalmasabbnak és biztonságosabbnak, amely csak a húsban okoz fájdalmat, és nem hatol be a csontokba, hogy így csak fájdalmat okozzon, ne pedig betegséget. Ezért úgy látszik, az a megfelelőbb, ha vékony kötéllel ostorozzuk magunkat, ami csak külső fájdalmat okoz, nem pedig más módon, ami a szervezetben komoly betegséget idéz elő.(Loyolai Ignác: Lelkigyakorlatos könyv 82–86. pont)"
Bagoly mondja verébnek, hogy démonikus!